Nagy szenzációt, ill. elkeseredett felháborodást váltott ki Jeruzsálemben, a Holt-tengeri tekercsek megtalálásának 60. évfórdúlójára megrendezett, Holt-tengeri Tekercsek konferenciáján bemutatott, egy eddig még nyilvánosságra nem hozott antik kőtábla. New York Times, 2008. július 6. vasárnapi címoldalán közölte a konferencián bemutatott kőtáblát, valamint részleteket közölt az azt bemutató Prof. Israel Knohl előadásából.
A Jordániában talált 'Gábriel Revelációja' (jelenései) nevet viselő kőtábla több sora olvashatatlan a kopások miatt, de a szakemberek a szöveg nagy részét képesek rekonstruálni. A tábla szövege héberül van írva, mintegy nyolcvanhét sort tartalmaz, mérete mindössze 30-90 cm. A régészeti lelet furcsasága, hogy a kőtáblára nem vésve vannak a betűk, hanem tintával írva. Az írás stilisztikája, a betűk karaktere, jellegzetességei teljesen megegyezik a Holt-tengeri Tekercsek dokumentumaival: „Ha bőrre lett volna írva a szöveg akkor senki sem tudná más csoportba besorolni mint a Qumráni leleteket” - mondta Knohl professzor. A táblát alapos vizsgálatnak vetette még alá másik két elismert szakértő, Ada Yardeni és Binyamin Elitzur, akik az írás megalkotását a jellemző jegyei alapján új időszámításunk előtti legkésőbb harmadik évtizedre tették, azaz Jézus állítólagos halála előtt 60. évre visszamenetre dátumozták. Az apokalipszis tartalmú szöveg az idők végére vonatkozó látomás, mely Gábriel kinyilatkozása.
A szövegben egy Simon nevű zsidó messiás (görögül Krisztus) szerepel, akihez így szól Gábriel angyal: „Három nap múlva feltámadsz, miként én Gábriel azt megparancsolom néked.” Knohl professzor többek közt elmondta még: „A harmadnapra történő feltámadás motívuma már Jézus előtti időkben megfogalmazódott a zsidó misztikus vallásirodalmi hagyományokban. Éppen ezért fenn áll a helyzet hogy az Újtestamentum története egy régebbi zsidó messiás történetén alapul. Ez az új felfedezés is bizonyítja, hogy a bibliai Jézus elbeszélés nem egyénileg kiformálódott, nem csak egyszer eljátszódott esemény.”
Konzervatív bibliamagyarázók máris lekezelik az új felfedezést, mondván: semmi más mint még egy Isten/Szentlélek által sugalmazott Jézus előkép korai kivetítése, ami csak még jobban alátámassza a később eljövő Jézus hitelességét. Az ilyenfajta nyakatekert érvelést vissza kell utasítanunk ugyanúgy, mint a korai apologéták magyarázatait a pogány messiásokkal kapcsolatban, mikor is azt mondták: „A csalárd sátán előre lemásolta Jézus történetét a misztériumokban.” (Irenaeus, Tertulliánus)
Igaza van tehát részben, a tudós zsidó professzornak mikor azt mondja: „Ez meg fogja rázni a kereszténységről vallott alapvető felfogásunkat, … Az Újszövetség történéseit Jézus és követői egy korábbi messiástörténet alapján adaptálták.” Részben, mert a korábbi zsidó messiás története előtt ott találjuk a pogány misztikus istenek harmadnapra történő feltámadásának gazdag hagyományait, ahonnét a zsidók is átvették a 'motívumot'.
Anthestéria, Dionüszosz Misztériumát ünneplő tavaszi fesztivál három napig tartott, mivel kapcsolatban Williem Burkert megállapítja: „az Anthestéria ünnepi szertartásrendje és a Nagypéntek-Húsvét ünnepe között kimutatható hasonlóság figyelmenkívűl hagyása hiba lenne.
Adonisz halála után szintén harmadnapra támadt fel.
Plutarkhosz közli: „Mint mondják Ozirisz leszállt az alvilágba, majd halálából a harmadik nap feltámadt.
Robert McMullen idézi Senecát, aki elmondja, hogy Canus a filozófus előre kihirdette, hogy halála után harmadnapra felfog támadni, és Seneca szerint ez tényleg meg is történt.
Megalénszia Tavaszi fesztiválja szintén három napos volt, ahol a misztérium játékokban Attis harmadnapra 'feltámadt'.
Ezen cikk szerzője már több tanulmányban hangoztatta a történelmi Jézus valós világban megtörtént szerepének tarthatatlanságát, rámutatva a pogány és gnosztikus párhuzamok egyezéseire, azok szoros mitológiai hasonlóságaira. Az új 'Gábriel' tábla még egy fontos bizonyíték, mely még egy darabot beleilleszt a Jézus Misztérium rejtélyébe, de csak akkor, ha annak tartalmát, jelentését nem forgatjuk ki, nem magyarázzuk félre.
Israel Knohl úr egy évvel ezelőtt már írt egy értekezést a tábláról a Haaretz nevű izraeli lapban, azonban akkor senki sem figyelt oda rá, ám a konferencia óta nagy a felzúdulás és nem lennék meglepődve, ha hazai szakemberek is foglalkoznának vele.
